Felpöröghet az online ügyintézés a bankoknál, biztosítóknál és egy sor más szolgáltatónál, illetve előtérbe kerülhet a digitális irattárcák használata egy új jogszabálynak köszönhetően, amely lehetővé teszi az e-személyik chipjének beolvasását a nem valós idejű digitális ügyfél-azonosítás során.

Nagy lökést adhat az online számlanyitás, hitelfevéltel, biztosításkötés és több más digitális pénzügyi szolgáltatás hazai elterjedésének a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új rendelete, amely jelentős változásokat hoz az ügyfelek távoli azonosításában.

A rendelet lehetővé teszi, hogy a szolgáltatók az eddigiekhez képest egyszerűbben, pontosabban és gyorsabban tudják azonosítani ügyfeleiket a neten vagy mobilon keresztül. Az augusztus 25-én megjelent és október elején hatályba lépő jogszabály szerint ezentúl az e-személyik chipjén tárolt személyes adatok digitális beolvasásával is lehet majd azonosítani (a rendelet megfogalmazásában: átvilágítani) a felhasználókat az ügyintézés során.

“Ez nagy lépés a digitális szolgáltatások hazai piacán, hiszen a rendelet jelentősen megkönnyíti a több millió e-személyivel rendelkező felhasználó távoli azonosítását. Ezáltal pedig rengeteg lehetséges új ügyfélnek válik egyszerűbbé az online szolgáltatások igénybevétele” – mondta Szabó Tamás, az ID&Trust Kft. ügyvezetője a változásokkal kapcsolatban.

“Első körben a bankok használhatják ki az új lehetőséget, de a későbbiekben más szolgáltatóknál is fokozatosan megjelenhet majd ez a megoldás. A módosítással még ritkábban kell majd személyesen is megjelenni a fiókokban vagy ügyfélszolgálatokon. Ez a pandémiás időszakban az ügyfelek és a szolgáltatók dolgát is megkönnyíti” – tette hozzá.

A változás a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ügyfeleknek ezentúl alapvetően csak három lépésre lesz szükségük az azonosításhoz: le kell fotózniuk a személyazonosító okmányukat, készíteniük kell egy szelfit és be kell olvasniuk az e-személyin tárolt adataikat. Ezt a szolgáltató oldalán vagy mobilalkalmazásán keresztül tudják majd megtenni.

Vége a nehézkes megoldásoknak?

Az új MNB-rendelet alapján a nem valós idejű, vagy ahogy a jogszabályban szerepel, közvetett ügyfél-átvilágítás rázhatja fel a piacot az eddigi Csipkerózsika-álmából. Ahhoz, hogy tudjuk, ez mit jelent és hogy jutottunk el idáig, vissza kell ugranunk néhány évet az időben.

Magyarországon 2017-ben, a pénzmosás elleni törvény életbe lépésével vált először lehetővé, hogy kizárólag digitális úton, személyes ügyintézés nélkül azonosíthassuk magunkat, például a bankolás során. Ez a törvény vezette be a valós idejű, azaz közvetlen ügyfél-azonosítást, amelyet ma itthon leginkább a videós bankszámlanyitás során alkalmaznak.

A közvetlen azonosítással zajló számlanyitás során az ügyfél a kívánt számla kiválasztása, illetve a szükséges adatok és nyilatkozatok megadása után a bank munkatársával folytat videóchat-beszélgetést. Ezalatt bemutatja a személyazonosító okmányát és a lakcímkártyáját, illetve megköti a szerződést is. A videóhívás általában 10-15 perc, a jóváhagyás egy-két órán belül megtörténhet.

A megoldás nem terjedt el széles körben itthon. Rontja az ügyfélélményt, hogy csak a nyitvatartási időben tudunk videós kapcsolatot létesíteni az ügyintézővel, sok esetben előre időpontot kell foglalnunk ehhez. Mintha csak sorba kellene állnunk egy webshopban. Ráadásul a laptopok kamerája gyakran rossz minőségű felvételt készít, így nem lehet megfelelően leolvasni az okmányainkon szereplő adatokat. Részben emiatt sikertelen a valós idejű ügyfél-azonosítások jelentős része.

Javulhat a digitális ügyfélélmény 

Jobb ügyfélélményt kínál és a szolgáltatóktól sem követel meg a korábbihoz hasonló erőforrásokat a nem valós idejű, azaz közvetett ügyfélazonosítás. Ezt a módszert alkalmazza például a Revolut pénzügyi fintech cég is, amely mára már több százezer magyar ügyfelet gyűjtött.

A közvetett eljárásban már nincs szükség élő kapcsolatra, nem kell elbeszélgetni az ügyintézővel, elég, ha az ügyfél lefotózza vagy beolvassa a személyazonosító okmányát és egy magáról készült videós vagy fotós szelfivel együtt beküldi. Ebben az esetben a szolgálatónak két napon belül kell értesítenie a felhasználót az ellenőrzés eredményéről.

A nem valós idejű digitális ügyfél-azonosítást az MNB 2019 januárjában életbe lépett rendelete tette elérhetővé itthon. De korlátozásokhoz is kötötte az alkalmazását, mert az eljárás biztonsági szintje egyelőre nem volt egyenértékű a videós, valós idejű azonosítással. Az így nyitott bankszámlákról például az ügyfelek nem vehettek fel havi 300 ezer forintnál nagyobb összeget, nem indíthattak 10 millió forintnál nagyobb értékű utalást, illetve nem utalhattak az EU-n kívülre.

A bankoknak ráadásul gondot okozott a korlátozott jogosítványokkal rendelkező ügyfelek kezelése, részben informatikai okokból. Az MNB ezért 2019 októberében úgy módosította a rendeletét, hogy a kormányzati Központi Azonosítási Ügynökön (KAÜ) keresztül a szolgáltatók már e-személyis azonosítással is kiegészíthessék a közvetett ügyfél-azonosítást. Ennek beiktatásával megszűntek a korábbi korlátozások, hiszen a két azonosítási módszer egyenértékűvé vált.

De csak papíron. A bankok ugyanis nem kaptak megfelelő hozzáférést a KAÜ-rendszerhez, az ügyfeleknek nehézséget okozott, hogy az e-személyihez chipleolvasóra is szükség van, illetve a KAÜ-n keresztül egyáltalán nem mobilbarát az e-személyi használata. Ezek után lépett ismét a jegybank: a mostani rendelet már orvosolhatja ezeket a technikai problémákat, érdemben javíthatja az ügyfélélményt és szélesebb körben is elérhetővé teheti a digitális szolgáltatásokat.

Digitális ügyfél-azonosítás: rengeteg felhasználót érinthet

A most megjelent rendelet részben azért nyithat új fejezetet a digitális ügyfél-azonosítás, illetve a digitális szolgáltatások terén, mert az e-személyit egyre többen használják itthon. Tavaly év végén 4,6 milliónál is több volt az ilyen okmányok száma (és becslések szerint az 5 milliót is meghaladhatta idén júliusig). Azonosításhoz pedig 2019-ben már közel 18 milliószor vették igénybe őket. Ahogy említettük, a chip használatához az ügyfeleknek szükségük van egy leolvasóra, illetve egy PIN-kódra is (ezt az e-személyi igénylése után kapják meg).

Becslések szerint az e-személyik száma az 5 milliót is meghaladhatta idén júliusig.

Sajnos leolvasója továbbra is nagyon keveseknek van otthon. Szerencsére a chip beolvasását egy NFC-képes okostelefonnal is meg lehet oldani, erre a technológiára az androidos telefonok többsége képes, és szinte már minden iPhone-ban megtalálható az NFC funkció. A mobilfizetésnél is használt NFC (Near Field Communication) nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az erre alkalmas chipek egymáshoz közel tartva is képesek az adatcserére.

Változás jöhet több szektorban is

Várhatóan nagy jelentősége lesz a jogszabálynak a bankszektorban, ahol az MNB áprilisi jelentése szerint a teljesen online szolgáltatás egyelőre csak a számlanyitás és személyi hitelek terén jellemző (ezek elérhetősége 60% feletti a súlyozott átlagot tekintve). Több banknál még az egyszerűbb hiteltermékek esetében is szükség van a személyes ügyintézésre – az azonosítási és szerződéskötési kötelezettségek mellett az előzetes tájékoztatások, előszűrések és kalkulációk miatt is.

“Általánosságban a számlanyitási és különböző igénylési folyamatok esetében az elektronikus úton történő ügyfélazonosítás és a szerződés aláírása nem megoldott, emiatt nem valósult még meg több intézménynél a teljeskörű online ügyintézés” – írták a jelentésben.

A közvetett digitális ügyfél-azonosítás más szektorokban is nagyobb teret nyerhet a jövőben. Erősödhet a szerepe a telekomcégeknél és a biztosítóknál, illetve megjelenhet a közműcégeknél, munkaerő-közvetítőknél és akár a turisztikai, kiskereskedelmi és oktatási szektor szereplőinél is.

Az új rendelet segítségével a közvetett digitális ügyfél-azonosítás más szektorokban is nagyobb teret nyerhet a jövőben. A hazai biztosítók jelentős része már korábban, a koronavírus-járvány tavaszi hulláma alatt felgyorsította a digitális szolgáltatások, értékesítés felfuttatását, de a mostani változás nekik is új lehetőségeket teremt.

A hitelintézetek és biztosítók mellett az MNB-rendelet hatálya a 2017-es pénzmosás elleni törvény alá eső több más szolgáltatóra, például a befektetési alapkezelőkre, befektetési vállalkozásokra, pénzváltó irodákra, közvetítőkre és alkuszokra, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatókra és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakra is kiterjed.

Előtérbe kerülhet a digitális irattárca

A jogszabálymódosítást követően a szolgáltatók – ezen belül is elsősorban a bankok – az e-személyik chipjének beolvasását várhatóan külső partnerek segítségével oldják majd meg, saját rendszereikbe integrálva a megoldásaikat.

Ilyen megoldás a GoodID digitális irattárcaként működő ingyenes mobilapplikációja. Ebben az ügyfélnek csak le kell fotóznia az e-személyi elő- és hátoldalát, majd a telefonhoz érintve egyszerűen beolvashatja a chipen tárolt adatokat. Jó hír, hogy mindezt csak egyszer kell megtennie, a tárca ugyanis eltárolja az okmányokat és személyes adatokat, így a felhasználónak nem kell minden egyes alkalommal újra megadnia őket, amikor belép egy szolgáltató rendszerébe.

A GoodID-val nincs szükség felhasználónév és jelszó megadására az ügyfél-hitelesítéskor és a közösségi portálokkal szemben nem tárol adatokat a rendszer a felhasználókról. A e-személyi digitális aláírási funkcióját is tudja kezelni, illetve digitális bérletet (BKV bérlet diákigazolvánnyal), hűségkártyát és egészségügyi igazolást is el lehet benne tárolni, akárcsak egy valódi irattárcában.

A szolgáltatók szempontjából előny, hogy a megoldással az előre ellenőrzött felhasználók azonnal potenciális ügyfelekké válnak, ráadásul egységes ügyfélélményt lehet biztosítani a számukra. Az ügyfélszerzés gyorsabbá és költséghatékonyabbá válik, a mobil irattárcát a saját belső folyamatokba való integrációval vagy anélkül is ki lehet építeni.

További újdonságok az e-személyinél

Az újonnan kiállított e-személyik chipjéből már tavaly október óta kiolvasható a felhasználók személyes azonosítója, állandó lakcíme, tartózkodási helye és a külföldi címe. A korábban kiadott kártyáknál ezeket az adatokat utólag is be lehet vinni, ha az ügyfél ezt szeretné.

Idén július eleje óta pedig még értékesebbé válik a chip, ugyanis egy közelmúltbeli belügyminisztériumi rendeletmódosítás alapján a benne található szolgáltatásazonosító már a pénzforgalmi szolgáltatáshoz szükséges ügyfél-hitelesítésre is felhasználhatóvá válik. Ennek a változtatásnak talán ahhoz van köze, hogy egy kormányzati terv szerint az online pénztárgéppel rendelkező kereskedőknek 2021-től kötelező lesz elektronikus fizetési lehetőséget is biztosítaniuk. Ez mintegy 60 ezer olyan vállalkozást érinthet, ahol most még csak készpénzzel lehet fizetni.

Digitális személyazonosítás: mi a kulcs? Olvassa el a legújabb tanulmányunkat arról, hogyan tehető a digitális értékesítés egyszerűbbé! Már az októberben hatályba lépő új MNB rendeletről is írunk benne!

Elolvasom